Konrád doktor
jegyzeteiből
Az emberi elme különös megnyilvánulásainak, furcsa
elváltozásainak vizsgálatával töltött hosszú-hosszú évek alatt igen sok
rendkívüli anomáliával találtam szembe magamat. S a rendkívüliséget ezen
esetekben bátran használhatjuk a szó értelmének legszélesebb spektrumában.
Később megláthatják, mire is gondoltam.
Rájuk találni pedig – szerintem – nem kevésbé izgalmas, mint
felfedezni akár egy új állatfajt.. Sőt! Ha élhetek a gyanúpörrel – még sokkalta
megrázóbb is annál. Hisz egy mikroszkopikus papucsállatkát felfedezni lehet-e
akkora érzelmi töltettel bíró dolog, mint az emberi agy sötét, nyirkos
sikátoraiban előugró – mondjuk így – teremtményekkel való szembesülés. Kötve
hiszem.
S különös tekintettel gondolok ezalatt a hasadt, kettős,
úgynevezett skizofrén személyiségekre, egyénekre. Egyéneik fejlődése,
ellentmondásos létük megannyi kérdést vet föl az agykutatás területén, izgalmas
problémákkal szembesítik az őket megismerő tudóst – vagy bárki mást.
Hogy ne csak a levegőben dobálózzam a fontosságukat illető
jelzőkkel vegyünk inkább néhány példát,esetet, személyt, akiket a munkám során
volt alkalmam megfigyelni, behatóbban vizsgálni.
A nevektől ezúttal szeretnék eltekinteni – a családok, s a
személyiségi jogok védelmében.
I. számú ápolt:
Ötvenes éveinek közepén járó férfi. Átlagos testalkatú,
küllemű. Első számú személyisége egy középiskolai matematikatanár. Ebben az
állapotában papírlapokat szorongatva a hóna alatt járkál a közös helyiségekben
föl-alá (pl.: ebédlőben, foglalkoztatóban), s fennhangon beszél a különböző
matematikai tételekről, furfangos egyenletekkel szórakoztatja betegtársait és
az ápolószemélyzetet. Másik személyisége segédkőműves – azaz culáger. Az
építőkockákat hordozza naphosszat a terem két vége közt s a bútorokból
zsaluzatot épít. Érdekes módon a matematikatanár olvasószemüveget hord, míg a
kőművesnek erre nincs szüksége, sőt, gyakorlatilag analfabéta. Ellenben
folytonosan sört kíván, míg a tanár anti-alkoholista.
Idekerülése előtt vegyészmérnökként dolgozott egy bőrcserző
üzemben.
II. számú ápolt:
Harmincas évei elején járó, fiatal férfi. Enyhén túlsúlyos,
feltűnően kancsal. Egyes számú személyiségére nézve bróker. Rendszeresen próbál
befektetéseket ajánlgatni – az ebédjével és a gyógyszereivel kapcsolatban.
Spagettiből készít ügyes oszlopdiagramokat a várható hozamok bemutatására.
Másik énje meghasonlott emberjogi aktivista (mellesleg vagy tíz esztendővel
idősebb a valós koránál). Fejből idézi Nelson Mandela-t és Ernesto Guevara-t,
míg a bróker még csak hírből sem ismeri őket. Zsírkrétával rajzolt anarchista
szórólapokat ragasztgat a kórtermek és egyéb helyiségek falaira.
Egy főiskolán volt gondnok és portás.
III. számú ápolt:
Ötvenes évei végén járó nő. Sovány testalkatú, sápatag,
erősen őszül. Első egyénisége többgyermekes családanya, serény háziasszony. A
konyhán rendszeresen segít a dolgozóknak, rendmániás, folytonosan takarít, port
töröl. Látogatási napokon minden alkalommal várja – nem létező – gyermekeit.
Második énje meggyőződéses feminista, férfigyűlölő, és meddő. Trehány, koszos,
gyári munkás. Jellemzően a személyiségváltások alkalmával leszaggatja magáról a
másik ruhadarabjait – ilyenkor erős gyógyszerezésre van szükség a dührohamai
kivédésére.
Prostituált volt, akit egy kliense félholtra vert, s a
kórházban már ilyen állapotban tért magához.
IV. számú ápolt:
Hetven év körüli, idős férfi. Bal szemét valószínűleg
gyermekkorában vesztette el, himlő következtében. Jobb lábára sánta, szintén
születési rendellenességből fakadóan. Első személyisége nyugalmazott
katonatiszt, volt légiós ezredes, illetve NATO-tiszt. Állítása szerint a
délszláv konfliktusok idején több tucat embert ölt meg, néhányat a puszta
kezével. Tökéletes beszél szerb-horvátul. Másik személyisége francia
békeharcos, ha úgy tetszik: hippi. Kizárólag francia nyelven beszél,
Marseille-környéki tájszólásban. Pacifista, vegetáriánus.
Az iratai alapján lengyel vendégmunkás volt, a komlói
szénbányában dolgozott vájárként.
V. számú ápolt:
Negyven év körüli férfi, erős testalkatú, feje tetején és
homlokán erősen kopaszodó. Első számú személyisége agresszív, erősen rasszista,
antiszemita. Magát nemzetiszocialista beállítottságúnak vallja. Fajvédő
beszédeket tart, s frenológiai tanokat hangoztat. Másik énje ortodox zsidó.
Héberül imádkozik, napjai nagy részét a Tóra tanulmányozásával tölti.
A megyei kórházból szállították intézetünkbe, mikor a
körülmetélési műtétje után az első személy ébredt fel hamarabb, s dührohamot
kapott.
Lakásán a rendőrség antik dreidel-gyűjteményt és második világháborús
ereklyéket talált. Református lelkészként dolgozott a külvárosban.
VI. számú ápolt:
Húszas évei vége felé járó, fiatal férfi. Különös
ismertetőjegyei nincsenek.
A korábban bemutatott páciensekkel ellentétben nem mutat
ideológiailag ennyire differenciált képet az elmeállapota, személyiségei
némiképp hasonlóak is egymáshoz – az első pályakezdő építészmérnök, a másik
magángazdálkodó. Ellenben a jellemei annál inkább elválnak egymástól, köztük
tátongó szakadék feszül.
Míg az első végtelenül optimista alkat, pozitív
világszemléletű, életerős figura, addig a kettes számú megkeseredett, cinikus,
és a végletekig pesszimista. Egyéniségváltásai rendkívül gyakoriak, pillanatok
alatt cserélgeti őket. A korábban félig telinek nevezett poharat például másodpercekkel
később több, mint félig üres méregpohárnak nevezi. Míg az első személyisége a
gyógyszereket mosolyogva beveszi, s megköszöni, addig a másik – pár perc múlva
– szitkozódva öklendezi ki őket a mosdóban.
Külön érdekessége ennek az ápoltnak, hogy egyéniségei mintha
ismernék egymást, tudnának a másik létezéséről. Az első gyakran sajnálkozva
emlegeti a pesszimista, keserű ismerősét – jól jellemezve a kettes számú ént.
Míg a második gyakran megvetően nyilatkozik az elsőről, fennhangon korholja
annak ostoba optimizmusát.
Ezen betegünk előélete ismeretlen, agy talponállóból
szállította be a rendőrség, delíriumos állapotban a kijózanítóba, s onnan
egyenesen hozzánk került.
S ez csupán néhány példa, a legkülönösebb eseteinkből.
Kívánatosnak tartanám a betegek további megfigyelését, egyénenkénti kezelés
megállapítását. Továbbá, mint azt korábban is javasoltam, szükség lenne a
kiváltó okok és okozatok összefüggéseinek behatóbb tanulmányozására, megértésük
érdekében. Így talán esélyünk nyílik egy nagy lépést tenni az emberi elme
döcögős macskakövein, s közelebb kerülhetünk a problémák hatásos kezeléséhez. S
talán nem túl merész vágyamnak adok hangot azzal, ha megkockáztatom: kellőéppen
megismerve, megértve ezen összefüggéseket kilátásaink lehetnek ezek lehetséges megelőzésére
is.
Íródott XY Elmegyógyintézet, valamilyen év egyik hónapjának
szerdai napján.
Dr. Boldogh Konrád, ügyeletes főorvos
Felülvizsgálati
zárójelentés:
Nevezett N.I. ápolt
aktív tagja az intézménynek, betegtársaival jó kapcsolatot tart fenn. Agresszió
jeleit nem mutatja, problémát a személyzetnek sem okoz.
Ugyanakkor
kényszerképzetei miatt, mely szerint ő az intézet főorvosa, Dr. Boldogh Konrád,
s torzult, valóságtól elrugaszkodott világszemlélete nem teszi lehetővé, hogy
az intézményt elhagyja. További megfigyelése és gyógyszeres kezelése javallott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése